2008 október 19. | Szerző: Beccy
Oké, ha már tényleg ennyire hiányzom, akkor irok magamról.
Sok ismerősöm mondja azt, hogy irigyel, mert olyan jól feltalálom magam, vagy mert velem mindig történik valami. Ha a helyükben lennék, nem irigyelném magam. Az jó ugyan, hogy van miről blogot irni, de az egészről inkább lemondanék egy problémamentes és kevésbé bonyolult életért. Na jó, csak egy hónapra. Tuti hogy a sorsom megint az utamba dobna pár álmatlan éjszakát, és kedves rémálmot. Álmokra visszatérve. Kéne egy álmoskönyv, mert legalább felkészülnék valamelyest a jövőre.
Naaaaaagy levegő, és sztori indul!
Október elején a munkaalkoholisták boldog tudatával indultam el a gymbe, hogy megdolgozzak a betevő cheesecakeemért, amikor arra lettem figyelmes, hogy elszirénázik pár mentő és tűzoltó mellettem. Nem gondoltam még semmi rosszra, csak akkor, amikor odaértem a gymnél gyülekező és tüzet bámuló/kamerázó/ismerősöknek telefonáló és gymtűznézőbe invitáló embertömeghez. Nem tudom mi idegesitett fel jobban. Az, hogy a munkahelyem lángol, vagy hogy ennyi ember van az utcán és ingyenmozi gyanánt bámulják hogy ég le alig 2 óra alatt egy 3 emeletes épület. A pici gyerekeket is elhozták és mutogatták, hogy látod babuci? Hogy éééééég a háááááááz.
BBBBBBBBBBBBBRRRRRRRRRRRRRR!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
A jelmondatuk talán az lehetett, hogy neveljük a jövő piromániás nemzedékét!
De persze a skótok olyaaaaaan tökéééééletesek, és ne irjak róluk kivülálló szemével. Sajna csak Scott tud belémállni, de ezt inkább hagyjuk.
Még épp odaértem amikor Ginát rakták be az egyik mentőbe, a másik akkora már elviharzott a főnökkel. Ez van, ha az irodához levő vészkijárathoz áll be az értelmes skót, mert máshol nem talál helyet… Persze ők csakis jók lehetnek.
A rendőröknek segitettem kitalálni hanyan mentek be ma és jöttek ki-remélhetőleg az épületből. Ezt az én pici bébimmel persze, ugyanis egy könnyű kis frissités az adatokon, és rögtön megkaptam ki húzta le a kártyáját ma. Ugyanis itt a tagok plasztik kártyát kapnak és azzal nyomon tudjuk követni a mozgásukat. Persze ez top sziiiikretJ
A takaritót nem találtuk meg a gyülekezési pontnál, de mire ez kiderült, az egész épület úgy omlott össze, mit a kártyavár. Ez van. Ősrégi faszerkezet. Percek alatt leég.
Jézus találta fel magát, felhivta. Kiderült hogy a csajszi ugy volt vele, hogy ha már leég
Hazaküldtem mindenkit, és bementem a kórházba. Gina füstmérgezéssel volt bent, de már magához tért. Felhivtuk a szüleit, akik már másnap vitték is haza barátnőmet Spanyolországba. Az edzőt altatni kellett, mert 15%-os égési sérüléseket szenvedett. Ebbe a feje és a felsőteste volt érintett.
Scott ezalatt még Újzélandon süttette a hasát, én pedig egyedül maradtam. Felhivtam a könyvelőt, hogy akkor most mi legyen, és ő szépen leirt nekem mindent.
A következő 2 hétben visszautalgattam a tagdijakat-1776 tagnak, a többiek nem jeleztek vissza.
Visszamondtam a megrendeléseket, tárgyaltam fél skóciával,
Felhivtam a biztositót és a rendőrséget. Azt mondták intézkednek. 2 nappal később két rendőr jött a lakásomhoz, mert én vagyok az első számú gyanusitott…
Még jó, hogy meghagytam a vonatjegyeimet, amivel reggel utaztam vissza Glasgowból. A CCTV-vel kiderült hogy nem kamuzok, de igy is az idegösszeomlás kerülgetett. Az, hogy ezt kideritsék, újabb 3 nap kellett. Sajnos még ez előtt a három nap előtt kellett elmennem fogamzásgátlóért.
2008 október 19. | Szerző: Beccy
Emlitettem már, hogy picit idegeskedtem…?
Az orvosom letiltott a bogyóról, mert túl magas a vérnyomásom, és beutalt a kórházba. Addig nem szedhetem, amig ki nem derül hogy mi okozza. Valaki dob egy tippet?:)
A legrosszabb, hogy a bogyó abbahagyása dobott még egyet a lelkiállapotomon. A hirtelen hormonkiesés és a tevagyafelelősazegészkócerájért feeling olyan hangulatváltozásokat okozott, hogy ok nélkül elkezdtem sirni, vagy nevetni. Volt olyan estém, hogy benyakaltam 4 üveg bort. Akciós volt…
Ünnepelni akartunk, mert Scott jött haza.
Aznap már nagyjából lezártam mindent, elintéztem az utolsó simitásokat a gym sirján.
Viszont nem voltam képes kimenni elé a repülőtérre. Hazajött, nem volt merges, bár tudtam hogy ezt nem kellett volna csinálnom, nem éreztem semmi megbánást.
Másnap be akart velem menni a kórházba, hogy elnézést kérjek az edzőtől.
Ugyanis nagyon összebalhéztunk a főnökkel. A tökéletes skót felesége ugyanis kitalálta, hogy Ő képtelen egy leégett arcú férfivel leélni az életét és válik. Ekkor az edző depressziós lett, és magasról tett arra, hogy valaki próbálja menteni a menthetőt.
Próbáltam bele lelket önteni, hogy még fiatal és újra tutdja kezdeni az egészet, de nem akart felállni a földről. És egyszer elszakadt a cérna. Lecsesztem, hogy Ő nem ilyen volt és nem kéne ilyennek lennie. Olyan életet alakitott ki, ahol felelős másokért, akkor ne bújon ki
Ennyit erről tömören.
Amikor mégis bementem másnap, azt hallottam, hogy olyan cifrán szórja a fuck you-kat a telefonba, hogy rossz volt hallgatni.
Apasági vizsgálatot kért Andreától, aki egyik nap azt mondta jó, a másik nap pedig felhivta hogy mégse és próbálják meg inkább újra…
Amikor az edző észrevette, hogy ott állok az ajtóban, lenyomta a telefont, és számon kért, hogy mit csináltam az elmúlt 2 hétben. Visszakérte a bébit, és hazaküldött, hogy majd hiv.
Egész úton bőgtem. Ennyi volt a nagy igazgatói karrierem, egy hely, ahol jó volt dolgozni, a legjobb barátaim messze vannak, és van egy skót pasim, akivel jövőre csak havonta 2x találkozom.
Gondoltam beruccanok egy kis cheese cake-ért az egyik kedvenc kávézómba. Ott állt Scott kocsija a közelben. Furcsállottam, ugyanis szombat révén neki akkor épp a város másik végében levő fősulin kellett volna továbbképeznie magát.
Feltámadt bennem a zöldszemű kigyó, és gondoltam felnézek a kávézó emeleti részébe. Khm khm.
Ott térdelt Scott egy kis szöszi előtt, fogta a kezét, nézte az arcát és valamit mondott neki. Az a tipikus gyerehozzámfeleségül póz.
Itt kaptam egy kis sikitófrászt. Most először a hang is kijött belőlem. Aztán ki a kávézóból, egyenesen haza… Scott hamarabb hazaért mint én. És akkor, ott megkaptam életem leg…izébb magyarázatát. Bocsi, de nincs rá szó.
Letérdelt és elmondta ugyanazt nekem, mint annak a lánynak a kávézóban.
Kapaszkodj meg!
Megkérte a kezem!!!!!!
MAGYARUL!!!!!
Nos, ez a karácsonyi ajándékom lett volna, amikor is bejelenti, hogy csak miattam megtanult magyarul, eljön velem HAZA ahol angolt és németet fog tanitani.
Amikor ezt mindet elmondta, elkezdtem megint sirni. Túl közel voltam egy idegösszeroppanáshoz.
2008 október 19. | Szerző: Beccy
És csörgött a telefon. A Magyar. A gondok növekedtek. Olyan szinten voltam, hogy kiugrok az ablakon és hagyjanak békén. Még jó, hogy Scott lakása a földszinten van…
Bevettem 2 nyugtatót. Jobb ötletem nem volt.
És anyósék ekkor ruccantak be hozzánk, mert hallották Scottól, hogy nem vagyok valami jól.
Annyira futotta az erőmből, hogy üdvözöltem őket, elnézést kértem, és bezárkóztam a régi szobámba.
2 óra mulva úgy éreztem, hogy a falak közelebb és közelebb jönnek, és nincs levegő a szobában. Kirohantam a parkba. Scott szülei még ott voltak, de Scott még igy is kijött utánam. Persze szakadt az eső. Nem vette észre, hogy ott egy árok, és belehuppant. Nyakig sáros lett. Elkezdtem rajta nevetni, erre behúzott maga mellé. HIdeg volt, és vizes
Percről percre szabadnak és boldognak éreztem magam. 2 hét után először nevettem. És ott voltam Scott karjaiban…
Hazamentünk. Egymást átölelve, nyakig sárosan és vizesen másztunk végig a padlószőnyegen, egyenesen be a fürdőszobába.
Gyors zuhany, aztán ruhaváltás, Beccy elment a tollasbálba, Scott pedig kikisérte a szülőket.
Másnap 7.20kor csörgött a telefonom. Az edző volt, és lecseszett, mert 6x csörrent meg a teló, mire felkaptam.
Közöltem vele, hogy ne hajnali hétkor hivjon. Nos, itt derült ki, hogy már este 7.20van. Egy egész napot átaludtam…
A lényeg az lett volna, hogy megköszönte, hogy ennyit melóztam a gymért, és bejelentette, hogy összejönnek Andreával. Újra. Ja, és nézzek rá a bankszámlámra.
Nos, megkaptam a prémiumomat. Itt csendben megjegyezném, hogy nem
Scott kint volt a nappaliban, és rendeltünk egy pizzát. Átbeszéltük az éjszakát, és elnézést kértem, hogy olyan rossz voltam. Jó volt vegre hozzábújni úgy, hogy nem volt ott a siráskényszerem, és hogy szeretem és hogy szeret és hogy elhagyna mindent értem…
Hétfőn sütöttem-főztem egész nap és áthivtam anyósékat egy vacsorára, ahol elmondtam az elmult pár hetet tömören.
Remélem nem hisznek ezek után idegennek…
Ami a napokat illetni, nem kerestem másik állást, nem hivtam fel senkit, nem irtam senkinek, és a blogot is kitöröltem, mert nekem “nincs jogom a skótokról irni, akik olyan rendesek”.
Viszont megvettem a szex és
Azt hiszem egy életre meguntam a szingliséggel kapcsolatos filmeketJ
Felszedtem 5 kilót. Már csak 2 kell, és visszanyerem a gymes súlyomat.
És vettem egy esküvői magazint:DDD Bár nem mondtam Scottnak okkor és ott igent, de ha már ennyire MRS Scottmant akar belőlem csinálniJ
Csak ne most. Még annyira korai!
Csóközön.
2008 október 4. | Szerző: Beccy
Üdv.
Ebben a pillanatban nincs munkahelyem és mégis látástól vakulásig dolgozom az edzőnek, aki erre magasról…
Scottot alig látom, csak akkor, amikor elrángat a gépem mellől, vagy amikor bemegyünk látogatóba a kórházba. Edzőhöz és Ginához.
Andreának megszületett a pici, fiú, de erről is majd később.
Most 7/24ben kell mentenem, ami menthető. Aztán munkanélküli leszek, valószinüleg.
Timiék Glasgowba költöztek. Hatalmas érzelmeim fűzödnek eme helyhez, nem hiszem hogy sokat fogom őket látni.
Amugy minden rendben. Október 15-én lesz az utolsó napom. Ha addig még élek, leirom mi is történt.
Addig is világbéke!
V
2008 szeptember 27. | Szerző: Beccy
Volt nekem meglepi házibulim is. A legjobb jóbarátom
szervezett nekem egyet, és sokan voltunk, örültünk egymásnak, jót buliztunk,
megszerették a whyski almalé kombinációt, kicsit becsiccsentettünk, fel akartak
szedni páran, vizipipáztunk, na, ilyen majd nekem is kell otthonra! Nyugi, fű
nélkül. Bár semmi bajom a drogokkal, amig megfelelően hasznalják őket.
Nagyon jól esik tudni, hogy vannak és hogy sok barátom van.
Bevallom, kicsit féltem, talán elveszitem őket, mert két év az két év. És
megtudták hogy igazgató vagyok. Olyan másnak tűnik, olyan komolynak, ha
leforditom, mit is csinálok. Még mindig nem veszem eléggé komolyan a munkámat.
Az edző még nem rúgott ki, valamit jól csinálhatok. Olyan mint
Még mindig tartom velük a kapcsolatot, tehát nem utáltak
meg, mert nekem sikerült.
Scott a szokott időben hivott, pont amikor a banda ott volt.
Nos, mindenki beszélt vele kicsit. Tuti rámegy a gatyája is a telefonszámlára.
Ez nem zavarna. A szoknya nagyon jól áll neki🙂
A gondok még megvannak. Nem véresen komolyak, de hazamegyek.
És valószinüleg lakást is veszek majd lassan. Hitelre, de ez legyen a legnagyobb bajom! Legalább lesz valami, ami az enyém:)
2008 szeptember 27. | Szerző: Beccy
Hétfő. Hidegebb volt, mint Edinbráááában. De nem én hoztam a
rossz időt, az bizony már előttem itt volt. De elvittem! Jelenleg itt szakad az
eső…
Vissza a “nyaralásomra”. Vidéken élnek a szüleim, igy
igénybe vettem a MÁV kényelmes, tiszta, kulturált utasszállitó szolgáltatását.
Megfogadtam, nem panaszkodom. Jó volt az út.
Anyuék kijöttek elém a vasútra. Itt Petőfi verset akartam
szavalni, tudjátok, azt a “mit mondok majd neki”, elképzeltem, ahogy repül majd
felém, és jajdehiányoztálhogyvagy tipusú költői kérdések.
Nos. 10 méterről kiszúrta a Potter jelet a homlokomon, ami
szerintem már nem is látszik, és jöttek a vallatások. Szerencsére hamar
megnyugodott, és jöttek az ölelések, kérdések, otthon a finom hazai füstölt
husis bableves és rakott krumpli, somlói…
Rokonok, régi ismerősök (senki más nem vette észre, hogy a
varázslótanonc jött haza…lehet hogy anyu olvassa a blogom…???)
Kutyasimizés és ebből kifolyólag ruhaváltás naponta 6x.
Rekordmennyiségű étel elfogyasztása.
Alkoholmegvonás.
Szex és
Ebéd és vacsifőzés.
1 kocsmázás.
Barátok közt megtekintése nyelvművelés céljából.
Megtanult szavak: HagyjukJ))
Elmesélni, mi történt velem egy év alatt (őrület milyen rég
voltam otthon…)
Ennyi fért bele 3 napba.
Aztán irány Eger- Marcipánia megtekintése.
Szuper volt. Egert imádom. Olyan mint
naaaagy sajnos. Miért nem változott semmi az elmult 5 évben arrafelé? Legalább
egy restaurálás, vagy valami ilyesmi…
A muzeum viszont fantasztikus volt. MINDENT megörökitettem.
És az csak a véletlen műve, hogy mindig az italos marcipánszobrok mellett
vagyok lefotózva!
Voltunk barátosnőmmel Árkádiázni is. Ez a kedvenc kávém, és
a Görög kávézóban, a Dobó tér felett istenien tudják elkésziteni.
Most sem csalódtunk. Aaaaaannnnnyyyyyiiiiiiirrrrrraaaaaa jól
nézett ki, hogy az elfogyasztása helyett inkább elkeztük fényképezgetni.
Persze mikor észleltük, hogy kezd kissé szétcsúszni, gyorsan
elpusztitottuk.
És fel Budapestre. Pestet azért szeretem, mert nyüzsög,
régi egyszerre, nagy és sokszinű. És azok a szép diákévek, a barátok, szerelmek…
Most nagyon öregnek érzem magam 😀
2008 szeptember 27. | Szerző: Beccy
Van egz jo hirem es egz rossy. A jo, hogz at tudtam
alakitani a klaviaturamat angol billentzuyetrol magzarra. A rossy, hogz meg nem
tanultam meg hasynalniÉÖÖÖ
Aki az előbbi sorokat el tudta olvasni, annak gratu. Aki nem…
nos, semmi gond, mert nem lenyeges igazanJ
Tehát az elmaradt élménybeszámoló:
Vasárnap Scottom kivitt a repcsitérre, könnyes búcsú, és
hasonló csöpögős nemfogomkibirninélküled mondatok, aztán Beccy becsekkolt, és
várt.
Tudom, rossz szokás, de nem szeretem ha a tatyóm szalámi
szagú, igy a váróteremben vettem meg a szendvicsemet és hozzá kólát. Éljen az
egészséges életmód!
Megnyugtatásul, csak azért vettem kólát, mert az ásványviz
aranyárban van.
Leültem, és épp hozzáláttam, amikor egy nagyon vagány anyuka
elhatározta, hogy az én székem mellett és nem a circa 5 méterre levő, ingyenes
pelenkázóban cseréli ki Matyika pelusát.
Semmi gond. Nem is voltam aaaaaannnnnnyiraaaaaa éhes. És
inkább a blogomban morgok, mint tőlem idősebbeknek mondjam el a véleményemet
bizonyos szokásukról.
Amugy is, csak pár falat kell, hogy be tudjam venni a
bogyómat, ami a hasam miatt kell. Hosszú volt az út, igy bevettem kettőt.
Máskor ugyanis alig éreztem a hatását. Mint pár órával később észleltem, nem
kellett volna. Habáááááár….
Az úgy volt, hogy bealudtam a gépen. Kicsit sajnáltam, mert
Skócia felett gyönyörű volt az idő, és a kilátás ilyenkor pazar. Viszont párom
nem igazán hagyott aludni, előző este, igy jól esett majdnem végig aludni az
utat. Leszállás előtt fél órával arra ébredtem fel, hogy sikitozik pár utas, a
gép pedig pár másodpercig zuhan, pár másodpercig emelkedik, enyhe rázkódások… Lehet
hogy csak a bogyók mondatják velem, de nagyon jó hullámvasutas feelingje volt.
Nekem tetszett.
Leszálláskor a pilóta gratulált nekünk, hogy túléltük az
utazást. Tapsvihar.
Kicsekkolás után is kissé kába voltam. Csoda hogy eljutottam
a buszpályaudvarra. (Nem kértem meg senkit, hogy jöjjön ki, mert a repcsik általában késnek.)
Mivel Tesóhoz mentem, mégpedig a vaciuj lakásába, ezért nem
igazán tudtam, hol kéne leszállnom. A sofőr nagyon szimpi volt, és (idézem!)
Azt a választ kaptam a kérdéses megállóra hogy:
“Megállok az erdőben, te pedig leszállsz”
Nos. Lehet hogy ez mindenki másnak világos lett volna, de
nekem, két nyugtató és 6 órányi utazás után egy kissebb, titkolt sikitófrászt
idézett elő.
Beccy lecsüccsent, és hivta is Tesót, aki megnyugtatta, hogy
majd várja az erdőben.
Volt még pár izgalom a buszon, de sikerült megérkezni.
Vacsiztunk, beszélgettünk, csináltunk pár képet. Igy
maradtak bizonyitékok is a kissé kábult fejemről.
2008 szeptember 12. | Szerző: Beccy
Vasarnap repulok. Mar meseltem arrol, hogy szeretek repulni, csak a hasam van ezzel ellentetben. Ratapadok az ablakra, probalom kitalalni mi micsoda, merre jarunk, vagy csak a felhokben gyonyorkodom. A legorvenyeket es a leszallast a pocim viszont hamarabb jelzi, mint a gep finom muszerei, de ebbe most inkabb nem mennek bele.
Az elmult egy honapban annyi repcsibaleset es cegtonkremenetel volt errefele, hogy ma elgondolkodtam egy ujabb biztositason. Bar inkabb megsem. Ha valami van, akkor sirjanak a rokonok oszinten. Ugyse olvasnak. hehehe
Es a net se lesz egyenletes, valoszinuleg a beszamithatosagom se, az idomrol plane nem is beszelve. Igyekszem mindent leirni, mert ez az ut fontos nekem, es emlekezni akarok mindenre. Tehat lehet hogy majd egyszerre sokat irok, de azt nem tudom mikor.
Addig is lenne egy keresem Hozzad, kedves olvasom. Kivancsi lennek, hanyan olvassak a naplomat, de elegge analfabeta vagyok szamlalo felrakasa ugyeben, ezert nyomj egy ertekelest. Az nem fontos, milyennek tartod, csak a “jelenleted”
Sicc! Igen, ezt most toled loptam, ha hazamegyek, egyutt beiratkozunk egy “hogyan szerkessz blogot” kurzusra>)))
Most pa, take care, have fun! Es szoritsatok hogy egeszben landoljon a gepem.
Mert amugy nem felek.
De tenyleg…
Csak a hasam…
2008 szeptember 12. | Szerző: Beccy
Jo volt a vacsi. Annyira, hogy ejszakara is ott maradtunk, mert Scott kicsit sokat ivott, es nem akart mar vezetni. Gond nem volt, anyosjeloltel beszelgettem sokat, ugyanis mi felrevonultunk, amig Scottot leitatta aposjelolt.
Kerdezgetett arrol, hogy ugyan mennyire gondolom komolyan a fiaval az eletet. Gomboc meg ott volt, igy ravagtam hogy valoszinuleg komolyabban mint Scott…
Anyospajti csak mosolygott. Aztan Magyarorszagrol beszelgettunk, mennyire valtozott meg az utobbi 10 evben (nos errol lovesem sincs, annak ellenere hogy ott eltem 20 evet). Azert igyekeztem pozitiv kepet adni a vilagunkrol.
11 kor kerultunk vegre agyba, bar Scott inkabb csak bezuhant… Edes amikor be van csiccsentve, csak kicsit nagy az arca olyankor.
Es jelentem, megtortent a csoda! Dobpergest kerek!!!!
Fejlemenyek vannak.
Repcsijegyet felesleges foglalni, majd O jon, a ceg ugyis fizeti, nekem meg maradnom kell a hatsomon.
O igenis feltekeny ram, de nem akar megorjiteni. Ezert sasolt csak a medence szelerol, es mivel van halvany sejtese a testbeszedrol es a hanglejtesem jelenteserol, ezert teljesen vilagos szamara hogy nem tervezek semmit exxel.
Meg abba is beavatott, hogy mit mondott a gorog felistennek amikor egyszer kettesben maradt vele. Allitolag meggyozte, hogy egy olyan csaj mint en jobbat erdemel mint o. Mondjuk egy olyat mint Scott. Mert o okos, szep es meg tud nekem adni mindent.
Ezt kikertem magamnak. O pedig bealudt.
Reggel csinaltunk bundaskenyeret mindenkinek. Scott sutotte! Ugyanis tanitgatom fozni. Volt ugyan egy kissebb beegesem, amikor a rizottot probaltuk, es kiadtam feladatba hogy kevergesse a vajon, amig feher nem lesz… 10 perc mulva feladta, ugyanis kiderult, hogy nem gyujtottam ala. 🙂
Mar csak ket nap es holidaaaaaaay!!!!
Persze ha nem torlik a gepemet…
See ya
2008 október 19. | Szerző: Beccy
Sziasztok!
Első körben szeretném megköszönni a szavazatokat és hogy irtatok pár sort:)
Bruni! Érdekelne a blogod:) Linkelj! :)))
Az elmult három hetet az ezután következő 3 bejegyzésbe süritettem bele, azoknak, akik tutni akarják, miért tüntem már megint el. Állandóan eltűnök:(
Most irány a shop:)
Pá mindenkinek, take care have fun és persze Világbéke:)
Oldal ajánlása emailben
X